Első fokú döntésében az Európai Unió Bíróságának törvényszéke úgy döntött, hogy bejegyezhető uniós védjegyként a Rubik-kocka formája.

A döntés miatt angol-német vita alakult ki, mivel a védjegyet a játék jogait birtokló brit Seven Towns jegyeztette be még 1999-ben, amit viszont a német Simba Toys megtámadott, arra hivatkozva, hogy a kocka – mivel elforgatható – olyan műszaki megoldást tartalmaz, amely miatt csak szabadalomként részesülhet oltalomban, de védjegyként nem.
A törvényszék viszont elutasította a Simba Toys keresetét, mely ellen két hónapig lehet fellebbezni.
A törvényszék döntését arra alapozta, hogy a Rubik-kocka formája a kockából és a 26 kisebb kockát elválasztó fekete vonalakból áll, s bár a kocka darabjai elforgathatóak, maga a forma nem tartalmaz semmilyen ehhez kapcsolódó műszaki megoldást, az a játék belsejében van.
De a törvényszék szerint ennek nincs közé a játék formájához. Az, hogy a darabok elforgathatóak, nem a rácsszerkezetből vagy a Rubik-kocka formájából fakad. Döntését a luxemburgi székhelyű uniós testület a következőképpen indokolta: “Következésképpen a Rubik-kocka formájának közösségi védjegyként történő lajstromozása nem tagadható meg azon indokból, hogy az műszaki funkciót testesít meg”
Másrészt a törvényszék azt is hangsúlyozza, hogy a védjegy nem jelenti azt, hogy más cégek ne gyárthatnának elforgatható, háromdimenziós játékokat, a bejegyzés kizárólag az oldalukon rácsszerkezettel rendelkező kockaformájú termékekre vonatkozik.
Továbbá a testület azt is megállapította, hogy a védjegyoltalom alatt álló forma jelentősen eltér a piacon szereplő többi háromdimenziós kirakó alakjától, ezért a fogyasztóknak egyértelműen megkülönböztethető azoktól.





