Történelem – A Rubik-kocka története, kultusza, Rubik-tények, érdekességek

A kezdetek

A kocka 1974-es feltalálásáig maga Rubik Ernő sem sejtette, hogy találmánya később számos nemzeti és nemzetközi verseny központi elemévé válik. 1975-ben igényelte a kocka szabadalmazását, amit két évvel később meg is kapott. Ebben az évben már Magyarországon is megjelentek a Rubik-kockák.

Rubik Ernő kezdetben a 2x2x2-es kocka megalkotását tűzte ki célul. Komolyabb problémába csak akkor ütközött, amikor azt kellett kidolgoznia, hogy a kocka miként lenne elforgatható mindhárom tengelye körül. Először gumigyűrűkkel és mágneses rögzítéssel igyekezett megoldást találni a problémára. Végül a kockaelemek egyedi kialakítását látta a legoptimálisabbnak, hiszen így azok képesek voltak egymást stabil módon összetartani, úgy, hogy közben egymáson is könnyen el tudtak csúszni. Rubik a belső mechanizmus kialakítására az ihletet a Duna kavicsaiból merítette, amelynek szélei teljesen simák voltak.
Később az oldalak eltérő színeket kaptak, hogy jobban lehessen látni, ahogy egymáshoz képest elmozdulnak. A színezés érdekessége, hogy a kocka párhuzamos oldalai csak a sárga színkomponensben különböznek. Ez annyit tesz, hogy a fehérrel átellenben a sárga szín található, míg a narancssárgával szemközt a piros, végül a kékkel szemben a zöld szín helyezkedik el. Rubik Ernő találmányát a “Magic Cube” vagy “Bűvöskocka” névre keresztelte. 1980-ban az Ideal Toy Corporation nevezte át Rubik kockára.

Forrás: abrazolottanitok.blogspot.com

1980-tól már a kalsszikus értelmeben vett Rubik-kockák váltak elterjedtté. Magyaroroszágon ekkorra közel 300.000 darab kocka került értékesítésre, míg külföldön 68.000 darab. Az esztendő végére már 16 országban árusították a játékot és csak az NSZK-ban 4 millió darabot értékesítettek, míg az itthoni eladások 1 millióra duzzadtak. A következő években többszörös ‘Év Játéka’ díjas termékké vált, miközben Rubik Ernő számtalan elismerés és kitüntetés bitokosa lett (Állami Díj, Kossuth-díj, Jedlik Ányos-díj). A kocka egyúttal 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájn gyűjteményébe is.

Forrás: blog.reflexshop.hu

A kocka-kultusz

A kocka sikerét mi sem bizonyíthatja jobban, mint az, hogy páratlan ötletessége és egyedi kivitelezése révén egy kihívó és közérthető logikai játékként emberek millióit kerítette hatalmába. Rubik Ernő elmondása szerint a kocka a sikerét “ellentmondásos” mivoltának köszönheti, hiszen egyszerre található meg benne az egyszerűség és az összetettség, így kocka révén egyszerre teremthetünk kapcsolatot a renddel és a káosszal.
Az évek teltek, de a kocka iránti lelkesedés és a fejtörő jellegének színvonala lankadatlan maradt. Újabb és újabb határokat feszegetve szervezik meg évről-évre a Rubik termékek kirakását középpontba helyező bajnokságokat. Legyen az világverseny, vagy csak nemzeti forduló, jelentős számban érkeznek ún. SpeedCuber-ek, azaz “Gyorskockázók” az eseményekre. A cél pedig több kategóriában is adott. Minél hamarabb kirakni egy bizonyos Rubik-kockát vagy épp fejtörőt, ezzel is világrekordot beállítva. A kirakási mizéria olyan magasságokba emelkedett, hogy már a legtöbb versenyen létezik bekötött szemmel, fél kézzel, illetve lábbal kirakási kategória is.
A Rubik kocka sikere annyira elsöprő, hogy a popkultúrában betöltött szerepe is betonbiztosnak látszik. Számtalan használati és ajándéktárgyat mintáztak meg róla, így bekerülve az emberek mindennapjaiba. Olyan ikonikus, egyszerűen felismerhető jelenség lett ebből a kis szerkezetből, hogy számos filmben, könyvben, magazinban, plakáton, reklámban, sőt Amerikában még a saját TV-sorozatában is feltűnt már. A kocka egyszerű ötletével és látványos kinézetével adta el és kedveltette meg magát a világ számos országában. A 2011-es év folyamán mintegy 7 millió darab kelt el belőle!

Rekordok

A kocka kirakása magának a feltalálónak, kis gyakorlással közel 1 percet vett igénybe. Vannak azonban olyanok, akik rengeteg kitartó gyakorlás révén képesek a kocka kirakását ennek a 60 másodpercnek a töredéke alatt is elvégezni. Ők a SpeedCuber-ek. A magyarul csak Gyorskockázóknak nevezett játékosok művészi szintre elmelték a játékszer használatát és a kocka kirakása számukra rutin szintű műveletnek számít a világrekord megdöntéséhez. Az első, 1982-es nemzetközi Gyorskockázó versenyen, Ronald Brinkmann, nyugatnémet kockázó által beállított 19 másodperces világrekord 2011-re az ausztrál Feliks Zemdegs rekordja révén 5.66 másodpercre csökkent! 2007 májusában a francia Thibaut volt az első ember, aki egy nyílt versenyen áttörte a 10 másodperces korlátot és rakta ki a kockát 9,86 másodperc alatt.
A vakon kirakási rekordot egy magyar versenyző, Endrey Marcell tartja, aki a kocka állásának memorizálásával együtt 27.65 másodperc alatt fejezte be a játék kirakását.

A magyar versenyző, Endrey Marcell néhány másodperces memorizálás után rekord idő alatt rakta ki vakon a 3x3x3-as Rubik kockát, ahol szigorú felügyelet kísérte a folyamatot.
Tudomány a kocka mögött

A kocka variációs lehetőségeinek száma (8! × 38−1) × (12! × 212−1)/2 = 43 252 003 274 489 856 000 vagy másképp: 4,3×1019 (negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd- négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer). Ez több mint 43 kvintillió lehetséges kombináció. Ha időegységben kifejezve akarjuk elképzelni ezt az értéket, akkor ez több, mint amennyi másodperc eltelt az Ősrobbanás óta! Ez pedig bő 14 milliárd évnyi másodpercnek felel meg!

Ha az ember minden másodpercben fordít egyet a kockán, és ezt a nap 24 órájában csinálja, akkor (feltéve, hogy nem jut olyan álláshoz, amit már egyszer kipróbált) 1 371 512 026 715 évre van szüksége az összes lehetséges állás kipróbálásához.

Amennyiben nem hagyományos kockával játszunk, hanem olyannal, amelyeknek a középkockáin is olyan jelölés van, ami egyféle végleges helyzetet garantál (szuper 3×3×3 Rubik-kocka), akkor a variációk száma megszorzandó 64² = 4096-tal (százhetvenhéttrilliárd-százhatvantrillió-kétszázötbilliárd-négyszáztizenkétbillió-háromszáztízmilliárd-négyszázötvenmillió-százhetvenhatezer).

A legkisebb szám, ahány lépésből megoldható egy Bűvöskocka, az Isten számának is elnevezett a 20-as. Matematikusok 1995-ig úgy vélték, hogy a legkevesebb lépésszám a 18-as. A problémán dolgozó kutatók rendelkezésére a Google bocsátott olyan szuperszámítógépeket, amelyekkel a 43 trillióról 56 millióra leredukált kezdőállások kirakását elemezhették. Az elemzés előrehaladtával kiderült, hogy a 20-nál több lépést igénylő kirakások előfordulása igencsak valószínűtlen. A húsz lépéses kezdőállás viszont elég ritka, hiszen nagyjából “csak” háromszázmillió ilyen állás van. Ráadásul a legtöbb variáció a 18 mozdulatnál lehetséges, utána következik a 17 mozdulat. A kutatás publikációja itt olvasható!

Érdekességek

Több mint 350 millió Rubik-kockát adtak el világszerte. Ha a kockákat egymás tetejére helyeznénk el az Északi saroktól a Déli sarokig elérne!

A “Cubing” a mai napig minden korosztályt megfertőz. “Cubaholics”-ok azt mondják, hogy “Rubik-csukló” és a “kubista hüvelykujja”-ban szenvednek!

A kocka ihletet adott a divat, az építészet, a zene, a filmek, színdarabok és politikai beszédeknek. Van is egy külön művészeti mozgalom a “Rubikubism”.

A Rubik-kocka további kockák létrehozására sarkallta a játékgyártókat, így születhetett meg a 6x6x6-os, 7x7x7-es, 8x8x8-as, 9x9x9-es, 10x10x10-es és 11x11x11-es, sőt a 12x12x12-es kocka. Az emberi teljesítőképesség korlátait kereső kalandvágyó kockások akár a 17x17x17-es verzióval is megpróbálkozhatnak!

WordPress SEO fine-tune by Meta SEO Pack from Poradnik Webmastera